Szegedi Bokorugró Tájfutó Sportegyesület

 

 

 

A Szegedi Bokorugró Tájfutó Sportegyesület
ALAPSZABÁLYA


A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról
szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a
sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) módosított alapszabályát 2016. március 6-val:

I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Szegedi Bokorugró Tájfutó Sportegyesület
2. Az egyesület elnevezése: Szegedi Bokorugró Tájfutó Sportegyesület /Szeged Megyei Jogú Város
Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága 4971-102/2008.(V.13.) JKÜB. számú Határozata
alapján Szeged város nevének használatára jogosult.
3. Az egyesület székhelye: 6727, Szeged, Gábor Áron utca 30.
4. Az egyesület formája: sportegyesület
Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartása: 06-02-0002549
5. Az egyesület honlapjának címe: www.bokorugrok.sport.hu

II.
Az egyesület célja, tevékenysége, feladata
1. Az Egyesület célja és tevékenysége:
a./ nonprofit sportegyesület, melynek fő célja sporttevékenység végzése, az egészséges életmód
népszerűsítése. Célja a tagjai részére a rendszeres testedzés, sportolás, versenyeken való részvétel biztosítása,
versenyrendezés,
b./ társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása,
c./ szakmai és edzői háttér biztosítása, e háttér fejlesztése, továbbképzések lehetőségeinek felkutatása és
ezeken való részvétel,
d./ Európai Uniós országok hasonló nonprofit sportegyesületeivel való kapcsolatfelvétel, testvér egyesületek
kialakítása, rendszeres kapcsolattartás, eszmecsere, sport és egyéb kulturális rendezvényeken való közös
részvétel,
c./ az Egyesület saját, illetve a társegyesületekkel közös internetes, információs oldalak kialakítása és
naprakészen tartása.
2. Az egyesület feladatai:
a./ az egyesületi célok megvalósítása érdekében sportágak működésének biztosítása,
b./ az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és a megvalósításukról való
gondoskodás,
c./ hazai és nemzetközi sportesemények (versenyek) megrendezése, a szövetségek, valamint más
sportegyesületek által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel,
d./ a tagsági viszonnyal rendelkező sportolók sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása,
e./ a tájfutás utánpótlásának nevelése,
f./ az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakoztatásának elősegítése és
a sportegyesület hagyományainak ápolása,
g./ a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása,
h./ a sportegyesület céljai megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesületnek
nem fő célja vállalkozási tevékenységek folytatása, nem kizárólagosan végzi ezeket, hanem csak olyan
mértékben, amely célja megvalósításához szükséges.
i./ az országos szakszövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása.

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1. Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv
szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése,
valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.[Stv. 16.§ (1)bek.]
2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi
támogatást nem nyújt.
3. A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani
a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. [Stv. 2.§(1)bek.]

IV.
Tagdíj
1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj éves összege 6000,- Ft, amelyet a
megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt
követően legkésőbb minden év 02.15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az
egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a
tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt
követően legkésőbb minden év 02.15. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület
bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
aki az egyesület célkitűzésével egyetért és az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése
Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület
megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az
elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon
belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi
kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás
nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján
szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki
jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást
tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének
elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az
elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra
történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, de a felszólítás a póthatáridőn belül is
eredménytelen maradt.
4. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási
eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a
szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem
akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is
képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni;
az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a
jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás
megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett
taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül
az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén
nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban
kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.
A tagok jogai
1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni,
kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban
meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére
adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés
levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei
1. Az egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait,
rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
A Közgyűlés
1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a./ az alapszabály módosítása;
b./ az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c./ a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d./ az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e./ az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének -
elfogadása;
f./ a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel
munkaviszonyban áll;
g./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető
tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h./ a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való
döntés;
i./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
3. A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét,
illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint
készített beszámolót. [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]
4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az
egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő
kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus
levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus
tértivevény)
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt
napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy
a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a
közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő
felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára
tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület
szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend
kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja
vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden
esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a
közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak
akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés
megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
5. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény
megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult
részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális
taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok
tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét,
továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős
szavazatszámláló bizottságot.
8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír
alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát,
illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák
meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben
részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az
egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a
határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az
egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Az Elnökség
1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben,
amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő
korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez
intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás
az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől
számított hatvanadik napon válik hatályossá.
3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt
a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető
tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez
fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó
ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól
jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az
ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó
határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető
tisztségviselői tevékenységtől.
4. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Blum László István: anyja neve: Kónya Irén, lakcím: 6727 Szeged, Gábor Á. u. 30.
Az elnökség tagjai: Gyurcsik Péter: lakcím: 3412 Bogács, Jegenye sor 38.
Hajnács Tamás Csaba: lakcím: 6771 Szeged, Temesvári u. 9.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
5. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés
hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az
e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
6. Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök
legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja
össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy
tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal,
hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét
és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell
rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
7. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem
korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag
egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben
részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
8. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat
meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület
honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.
Megszűnés, törlés a nyilvántartásból
1. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami
tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az
utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. [Stv. 17.§ (6) bek.]
2. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a
sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás
működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület
állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]

XII.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),
a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az
irányadóak.
Kelt: Szeged, 2016 év. március hó 06. napján

 

 

Letöltés PDF formátumban

logo1